Mióta létezik a tapéta? Ki találta fel a tapétát, és hogyan készült az első a maga nemében? Hogyan változott a tapéta a történelmi idők során, és milyen történetet mesélhet el? Ebben a cikkben mindent elárulunk kedvenc falburkolataink létrehozásáról és fejlesztéséről.
Történelmi áttekintés
1. A faldekorálás kezdete
A tapétának figyelemreméltó története van, hiszen a faldíszítés mindig is olyan téma volt, amellyel az emberek szívesen foglalkoztak. A faldíszítés minden korban és kultúrában fontos szerepet játszott. Történelmileg ez a barlangfestményektől a gobelin-díszítéseken át a tapétákig fejlődött fel, ahogyan ma ismerjük őket.
A tapéta története, amelynek latin neve takarót vagy szőnyeget [tapete] jelent, Keleten kezdődött. A XI. században először használtak bőr tapétát, később pergamen tapétát a falak díszítésére. Lassan ezek kezdték felváltani a nagy, nehéz szőnyegszerű kárpitokat, amelyeket az uralkodók és más nemesek a falaik díszítésére használtak.
2. Az első szövet és papír tapéta
Az első szövet tapétákat Olaszországban használták a XIV. században. A kézzel festett kínai papírtapéta (Kínai tapéta) a XVI. században került Európába, ahol gyorsan népszerűvé vált. Ez a siker mérföldkő a tapéta történetében, mert Franciaország és Anglia ekkor kezdett el saját maga is papírtapétákat gyártani. Az első példányokat a papírtapéta-készítők gondos kézimunkával készítették el, mivel a papírgyártás és a tapétanyomtatás még nem volt ipari szinten.
Csak a szövetnyomtatási eljárás nyitotta meg az utat a kisebb-nagyobb sorozatgyártás előtt, amely a XVIII. század közepén sikeresen váltott át a szövetről a papírra. 1789-ben Kassel-ben megalapították Németország első nagy tapétanyomóját. Mivel azonban a papírt még nem lehetett hosszú csíkokban előállítani, ezért még a nyomtatás sem működött igazán. A tapétagyártó Jean Zuber-nek később sikerült egyenletesen nyomtatnia a papírszalagokat famintákkal. A tapéta történetében először kézzel készített, egymáshoz ragasztott papírcsíkok tették lehetővé a szobamagasságú tapétázást. Ezután a minták egyre impozánsabbak és szofisztikáltabbak lettek.
3. Javában zajlik a tapétagyártás
A tapéta történetének másik mérföldköve volt, hogy Nicholas-Louis Robert 1799-ben feltalálta az első négydrinieres papírgépet, amely lehetővé tette a papír gépi előállítását, így tömeggyártásra alkalmassá vált. A nyomdagépek folyamatos továbbfejlesztésének köszönhetően a tömeggyártás a XIX. század közepén bekerült a tapéta történetébe.
Amikor a tapétagyártás a színes papíripar egyik ágává vált, a papír tapéta mint falburkolat végül megfizethetővé vált a nagy tömegek számára. Ennek ellenére még jóval a háború utáni időszakban is luxusterméknek számított, és csak akkor terjedt el, amikor Németországban elkezdődött a gazdasági fellendülés. Addig a lakosság többsége a polgári lakásokat tarka színes festékekkel díszítette.
4. A tapéta története még nem ért véget
Ma már a tapéta az, amely a legkülönfélébb kivitelekben, anyagokban és falburkolatok kombinációjában jó közérzetet biztosít. Történetük és az egyes korszakok faldíszítési stílusa napjainkban a széles választékban tükröződik. Legyen szó térhatású vagy barokk mintákról az idők során egyre változatosabb stílusok kerültek beépítésre. És természetesen megmaradt a papírtapéta is, amely a vlies (nem szőtt) tapéta és a vinil tapéta mellett továbbra is az egyik legismertebb tapétafajta.